|
Történetünk
Előzmények
1948-ig Tarjánban két felekezeti iskola működött, amelyeket az állomosítást követően egyesítettek. Az alábbiakban rövid történeti áttekintést adunk a helyi iskolai életről.
1682: A református iskola alapítása (egy tanterem egy parasztházban)
1762: A római katolikus iskola építése: első iskolamester Ziegler Jakab volt.
1910: A református népiskola új épületet kapott, amelyben 30-35 gyereket tanítottak.
1920: A katolikus népiskolát felújították és alaposan tatarozták. A tanítás ettől fogva 4 tanteremben folyt.
1937: Szeptemberben bevezették a r.k. iskola első osztályában a magyar nyelvű tanítást.
1941: A r.k. iskolában bevezették a német tannyelvet (1944-ig)
1948: Ősszel államosították az egyházi iskolákat.
1951: Nyáron megkezdődött -a régi r.k. iskola helyén- az új állami általános iskola építése.
1952: Szeptemberben megnyílt az új - egyemeletes- iskola.
/Forrás: Treszl Antal: TARJÁN, Egy magyarországi német falu és környéke II./
Az intézményben az 1957/58-as tanévben vezették be a német, mint nemzetiségi nyelv oktatását, melyet kezdetben csatlakozó órákban tanítottak. 1970-től az órák beépültek az órarendbe. Az 1987/88-as tanévben került bevezetésre a kétnyelvű oktatás felmenő rendszerben. Ennek megfelelően a gyerekek nemzetiségi nyelvoktató vagy kétnyelvű oktatásban vehetnek részt.
1990-ben kezdte meg működését iskolánkban a zeneiskola, amely időközben önálló intézménnyé nőtt. Lépést tartva a kor igényeivel, 1995-től számítástechnikát és 1996 óta angol nyelvet is oktatunk.
2002-ben hat hónap alat felépült a Sportcsarnok. A tanulók rendszeres testi nevelését a tanórákon kívül edzés-lehetőségekkel biztosítjuk. A gyógytestnevelést is itt szervezzük meg.
A felzárkóztatást egyéni fejlesztésekkel, a dyslexiát és dysgráphiát rendszeres foglalkozásokkal kezeljük. Tehetséggondozás szakköri foglalkozások keretében, illetve felkészítő tanfolyamokon történik.
A tanulók szellemi gyarapodását hivatott segíteni a német és magyar nyelvű könyvtár, a rendszeres színházlátogatások, valamint a külföldi és belföldi kirándulások.
Intézményünkben a tanulók hitoktatásban vehetnek részt, vallásukat szabadon gyakorolhatják.
Iskolánkban napközis csoport is működik. Iskolánk alapítványa a "Tarjáni Gyermekekért Alapítvány". Az intézményben Iskolaszék, Diákönkormányzat, Szülők Közössége és alapítványi Kuratórium tevékenykedik, melyek munkájukkal segítik az iskolát céljai megvalósításában.
Tarján szülötte, Győry Sándor élete, munkássága ppt
Tarján szülötte, Győry Sándor élete, munkássága (Word)
Tarján történelme - Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
Neve a magyar Tarján törzsnévből származik. Okleveles említése 1262: Tarian, 1268: Turyan. Már a rómaiak idejében is lakott hely volt. 1326-ban Pál mester birtokaként is említik. A települést a török időben elpusztult. Vára a közeli Somlóhegyen állt és maradványa még ma is látható. 1640 körül népesült be újra református magyarokkal.
Az 1720-as összeírás szerint csak magyarok lakták. 1727-től az Esterházi uradalom egyik faluja volt.
Esterházi József az 1730-as évek végén, a pestisben megfogyatkozott (1739.októbertől 1740. január 25-éig 87-en haltak meg) magyar lakosság helyére Schwarzwalból 40 német családot telepítettek le.
A betelepített családok 6 évi adómentességet, szabad költözési jogot é a család nagyságától függően 1 vagy egész jobbágytelepeket kaptak; a korábban idetelepült magyarok viszont továbbra is földhöz kötöttek maradtak.
Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Esterházy Ferenc gróf birtoka volt. 241 házban 317 család élt, népessége 1531 fő volt. 1 papot, 1 nemest, 3 polgárt, 91 parasztot, utóbbi kettő 79 örökösét és 239 zsellért számláltak össze.
Fényes Elek említést tesz a falu csekély mélységű halastaváról, két szőlőshegyéről, híres búzájáról, hamuzsírfőzőjéről és pálinkaházáról.
1848-ban a községben 1488 katolikus 365 református és 8 zsidó vallású élt.
Az 1848-a szabadságharc utáni évtizedekben országos állat és kirakodóvásárairól lett híre. Évente négy alkalommal rendeztek vásárt. Ez időben 50 kézműves, kisiparos tevékenykedett a községben. 1945-ig a lakosság zöme földműves volt.
Az első világháborúban 84-en hősi halált haltak a fronton.
A helyi társadalom aktivitását jelzi az 1899-ben megalakult „Szent József” Temetkezési Egylet, melyet 1925-ben a Levente Egyesület, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1940-ben a Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportja, 1941-ben az Országos Egészségügyi Védelmi Szövetség helyi fiókja és a „Falu” testület követett. Azon kevés települések közé tartozott a megyében, amely már a 30-as években saját fenntartású népkönyvtárat működtetett. A második világháború harci eseményei 1945. március 21-én fejeződtek be Tarjánban.
A falu német nemzetiségű lakosainak egy részét a negyvenes évek második felében kitelepítették.
Termelőszövetkezeti csoportja, a Haladás 1950-ben alakult.
1977-től- Héreg község átcsatolásával- községi közös tanács jött létre. 1990-ben ismét önállóvá vált.
1984-től 1988-ig Tatabánya vonzáskörzetéhez tartozott.
Lakóinak száma 1657 fő volt 1990-ben, területe4307 hektár.
NÉPRAJZ
Földrajzi nevei kétnyelvűek ( magyar és német ) általában a gazdálkodással, tulajdonosokkal kapcsolatosak. Obergasse - ma Jókai út, Steinbruch – Kőbánya, Keleegarten – Heréskert. A Fakó-hegy nevét az ott termő árvalányhaj színéről kapta; - a Cserkész Szövetség tulajdona volt; Vitéz telek – ketten kaptak községben vitézi címmel járó földet.
Katolikus, református egyház
Tarján a török kiűzése után Héreg filiájaként szerepelt, 1756-tól plébánia. katolikus templomát Esterházy József építette- tornyát utóbb-, 1863-ban emelték az orsószerűen kiszélesedő főutcából keletkezett térre. A templom titulusát 1961-ben Szent Györgyről Krisztus királyra változtatták. Plébániaháza az 1750-es évekből származik, 1885-ben bővítették. Iskolájukat 1765-ben létesítették. Anyakönyveiket 1756-tól őrzik.
1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Katolikus Egylet, Oltár Egylet, Rózsafűzér Társulat.
A református egyházközség létéről 1682-től vannak adatok. Ekkor létesült iskolájuk is. Az anyakönyvezése 1732-től folyamatos.
Temploma a türelmi rendelet kiadását követően épült.
Az egyházközség irat- és levéltára helyben kutatható.
MŰEMLÉKEK
Műemlékek a Fellner Jakab tervei szerint 1775-1778 között emelt barokk katolikus templom. Főoltára a 18. század végén készült copf stílusban. Műemlék jellegű az 1785-ben épített késő barokk református templom és a 18. század végén faragott népies barokk Szentháromság szobor. A Somló hegyen gótikus 15. századi várromok láthatók.
NEVEZETES SZEMÉLY
Győri Sándor (Tarján, 1795. április 15. – Pest, 1870. március 9.) mérnök, matematikus, műszaki író, az MTA tagja. Nevét a helyi általános iskola 1990 óta viseli.
Bibliográfia
BIRKÁS Gábor- LIPKA József: állattenyésztés, földművelés Tarjánban. Tarján, 1976. 6. 1.- Gépirat- MK.
GYÜSZI László: A Komárom megyei nemzetiségek identitástudatáról.= Új Forrás, 1988. 5. sz. 57-61. 1.
KLINGER Lőrincné: Általános iskolai szakkör Tarjánban. In: Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 1.
Tatabánya, 1985. 76-77. 1.
KOVÁCS Katalin-BEKE Kornélia: Építkezés, táplálkozás, viselet Tarjánban. Tarján, 1976. 7. 1.- Gépirat. –TM
SZEGEDI Jánosné: Tarján község története (1326-1967). Tarján, 1976. 34. 1.- Gépirat. - MK.
SZEGEDI Jánosné: Német Tájház Tarjánban. In: Komárom Megyei Néprajzi Füzetek 1. Tatabánya, 1985. 74. 1.
TÚRI Róbert: Népi szokások Tarjánban. Tarján, 1976. 7. 1. – Gépirat. – TK.
Tarján pecsétje 1850 körül.
(Lejegyezték Szegedi Jánosné segítségével a diák újságírók: Balogh Johanna, Cságolya Adrienn, Kovács Zsombor, Péter Tímea, Tomasovszky Pálma)
|
 |
Csengetési rend
1.óra: 7.55-8.40
2.óra: 8.50-9.35
3.óra: 9.45-10.30
4 óra: 10.40-11.25
5.óra: 11.35-12.20
6. óra: 12.50-13.35
7. óra: 13.40-14.25
8. óra: 14.30-15.15
9. óra: 15.20-16.10
|  |
|
