home
magyardeutsch
TÁMOP-3.1.5/A-2
TIOP 1.1.1-07/1
TÁMOP 6.1.2
EFOP-1.3.9-17-2017-00012
Nemzetiségi pályázatok
EFOP-3.3.5-17
TOP-3.2.1-15
HAT-18-01-0995
EFOP-1.3.9-17-2017-00012




Könyvtár


Sportcsarnok


HAT-18-01-0995



"Határtalanul" pályázat 2019

Iskolánk sikerrel pályázott a Határtalanul program támogatására a Tarjáni Német Nemzetiségi Általános Iskolában




A hetedikesek utazása Erdélybe
2019. május 11-14.

Túrák és kirándulások Torockó központtal (Határtalanul program) prezentáció



Erdély

Szombaton hajnali négykor indultunk neki az útnak. Nagyon hosszú út elé néztünk, hiszen ezen a napon a határ átlépése után, még Torockóra, a szállásra is el kellett érnünk.
Először Erdély területén, Nagykárolyra mentünk, ahol felvettük az idegenvezetőt. Utána megnéztük Nagykárolyban a kastélyt, ami nagyon tetszett nekem. Viaszból készített bábukat állítottak ki, amik úgy néztek ki, mint az igazi emberek. Miután megnéztük a kastélyt, kaptunk egy kis szabadidőt. Elmehetünk sétálni és vásárolni. Két óra múlva Érmindszentnek vettük az irányt. Ennek a településnek Adyfalva a másik neve. Itt Ady Endre szülőházához mentünk, ami egy nagyon egyszerű, igen kicsi, de szép épület. Itt, Ady Endre szobránál elhelyeztük a megemlékezés koszorúját. Ady Endre költői munkásságáról csak 8. osztályban fogunk tanulni. Zilahon csak átutaztunk, mert kicsit sietni kellett az éjszakai szállásunk helyszínére, Torockóra. Körülbelül három óra után oda is értünk. Mindenki alig várta, hogy felhívhassa a szüleit, beszámolhassunk arról, hogy milyen volt az út. De mikor odaértünk, kiderült, hogy nincs térerő. Miután megkaptuk a szobát, lementünk az étterembe vacsorázni. Hát, a vacsora nem minden este ízlett! Vasárnap reggeli után a Torockói Múzeumba sétáltunk el. A múzeumot vezető Ági néni hosszasan beszélt a település múltjáról és arról, hogy a faluban lakó emberek évszázadokkal ezelőtt hogyan élték mindennapjaikat. A bányászat mellett a téli időszakban az asszonyok ruhavarrással, csipkeveréssel töltötték idejüket. A szomszédos településsel, Torockószentgyörggyel, milyen szoros kapcsolatuk volt abban az időben, sőt még napjainkban is. A múzeum megtekintése után elmentünk Kolozsvárra, ahol megnéztük a híres Házsongárdi temetőt, Mátyás király szobrát a fő téren. Mikor Kolozsvárt bejártuk, a tordai sóbányához mentünk. Nagyon szép a sóbánya, igaz, hogy sokat kell gyalogolni oda. Viszont mindenkinek ajánlom, hogy egyszer nézze meg, mert nagyon gyönyörű helyen fekszik. Hatalmasak a méretei. A belsejében játszóteret alakítottak ki. Csónakázni lehet a tavon, óriás kerekezni, asztali teniszezni. Az idegenvezető hölgy, Orsi elmondta, hogy régen hogyan történt a só kibányászása. Az ott dolgozó emberek és lovak, milyen nagyon nehéz körülmények között tudták a sót kitermelni. A sóbánya után a Tordai hasadékot látogattuk meg, ami meredek, de egyben szép és érdekes volt. Nekem nagyon tetszett. Láttuk, hogy a folyó milyen hasadékot csinált. Visszamentünk a szállásra, mindenki fáradt volt már. De attól még minden nap éjfélig fent voltunk. Heten voltunk a szobában, nagyon jó volt a társaság és a hangulat is. Hétfőn a Székelykőre másztunk fel. Több órás út vezet fel a hegy csúcsára. Én nagyon elfáradtam! De fentről nagyon szép a táj és a kilátás is. Torockószengyörgyről visszagyalogoltunk Torockóra. Ott kapott mindenki egy kürtöskalácsot, ami nagyon finom volt. Később elmentünk a Torockói Gyerekotthonba, amit Böjte Csaba ferences rendi atya hozott létre. Kedd reggel korán elindultunk hazafelé. Megnéztük Gyulafehérváron a Szent Mihály Érseki Székesegyházat, a Károly-kapukat, majd a templomban a nagy magyarjaink síremlékeit, melyeket régebbi időkben összetörtek. Hazafelé látogatást tettünk a Vajdahunyad a várában. Nekem a vajdahunyadi vár tetszett a legjobban! Majd Déván átutaztunk és a buszból láttuk a híres dévai várat. Az utolsó nap Aradon is megálltunk, s megnéztük a 13 aradi vértanú emlékművét, ami a város szélén található. Elhelyeztük a megemlékezés koszorúját, s elénekeltük a Himnuszt. Aradon a vonatállomáson búcsúztunk el az idegenvezetőtől és folytattuk az utat hazafelé.
Késő estére haza is értünk. Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás. Ha lehetne, újra nekivágnék.
(Konkoly Blanka)

Erdélyi barangolások prezentáció (Iványi Simon)

Erdélyi beszámoló

Május 11-én hajnali 4 órakor indultunk Tarjánból az erdélyi kirándulásra. Hosszú utazás után Vállajnál léptük át a határt Romániába.
Első megállónk Nagykároly volt, ahol megnéztük az 1794-ben épült Károlyi-kastélyt és a parkját. Ezután Érmindszentre, vagy más néven Adyfalvára mentünk.
Először Ady Endre szülőházát néztük meg, itt még a család régi bútorai is láthatók, majd az emlékmúzeumot. Este értünk a szállásra, amely Torockón volt a Sziklakert panzióban.
Másnap reggeli után Kolozsvárra mentünk. Először Mátyás király szülőházát és szobrát, majd a Házsongárdi temetőt tekintettük meg, itt sok híres magyar ember nyugvóhelye van.
Következő állomásunk Torda volt, ahol először a sóbányába mentünk le nagyon mélyre. Több féle játék, pl.: golf, óriáskerék, ping-pong és egy tó is volt, amin lehet csónakázni is.
Utána a Tordai-hasadékot sétáltuk végig a patak partján, majd visszatértünk a szállásra, Torockóra.
Harmadik nap 15 km-es túrára mentünk a Székelykőre. Fárasztó túra volt, de a gyönyörű kilátás mindenért kárpótolt. A hegyről Torockószentgyörgyre gyalogoltunk, ahol fel lehetett menni a várhoz. Innen visszatértünk a szállásra.
Utolsó napon már szomorkás időre ébredtünk, mert esett az eső. Hazafelé Gyulafehérváron álltunk meg először. Bementünk a Szent Mihály székesegyházba. Itt nyugszanak a Hunyadiak, és sírboltjában 11 erdélyi püspök. Elsétáltunk a Károly-kapuhoz is.
Második megállónk a Hunyadi család vára volt Vajdahunyadon. Onnan Arad felé vettük az irányt. Ott megkoszorúztuk az aradi 13 vértanú emlékművét, majd haza indultunk.
Este 10 óra körül értünk Tarjánba. Nagyon jól éreztem magam, sok szép helyen jártunk.
(Szantner Kristóf)

Az erdélyi utazás

Május 11-én, hajnali 4 órakor indultunk az iskola elől, egy piros kirándulóbusszal.
A határon álltunk 1 órát, mert a szerb osztálytársunknak nem voltak meg a megfelelő papírjai, így ő és Edit néni a határon maradtak, mi utaztunk tovább.
Első megállónk Nagykárolyon volt, a nagykárolyi kastélynál. Nagyon sok szoba volt benne, köztük volt olyan, ahol sok-sok kitömött állat volt.
A második megállónk Adyfalván volt, ahol megnéztük Ady Endre szülőházát. Ide érkezett meg hozzánk Edit néni és Ricsi.
Az esti órákban megérkeztünk a torockói szállásunkra, ahol mindenki elfoglalta a szobáját. Én a Kirával, Kimberlivel, Blankával, Eszterrel, Bogival és a Lilivel voltam egy szobában. Az étel nem volt valami finom, főleg a túlfőzött nyálkás spagetti. Másnap elmentünk a Torockói Néprajzi Múzeumba, Kolozsvárra, a tordai sóbányába, és aztán a tordai hasadékhoz is. Nagyon fárasztó volt.
A harmadik nap csak a túráról szólt. Felmásztunk a Székelykőre, végigmentünk a hegygerincen, aztán leereszkedtünk Torockószentgyörgynél, ahol még a torockószentgyörgyi várhoz is felmásztunk. Ez egy nagyon-nagyon fárasztó volt, mert ez a túra 15 km volt! De nagyon szép volt a kilátás, ezért megérte megmászni. Hazafelé megálltunk Gyulafehérváron, Vajdahunyad váránál, Aradon, a vértanúk emlékművénél és áthaladtunk Déván.
Az egész kirándulás nagyon fárasztó volt, de megérte, mert jó volt a társaság, és jól szórakoztunk.
(Babai Noémi)

Erdélyi kirándulás

2019.05.11-én ment az osztály Erdélybe és 2019.05.14-én jöttünk haza a „Határtalanul” pályázati programnak köszönhetően.
Az indulás reggel 4:00-kor volt az iskola előtt. A határon ültünk 1 órát, mert Ricsi osztálytársunknak nem voltak meg a kellő papírjai, Edit néni ott maradt vele a határon, hogy megvárják a papírjait.
Aznap elmentünk Nagykárolyra, Érmindszent-Adyfalvára innen visszamentünk Edit néniékért, majd utána a szállásra.
Este vacsoráztunk, hát, enyhén szólva nem volt finom, ezután elmentünk a szobánkba beszélgetni és aludni. Másnapnapi program: Kolozsvár, Torda, Tordai sóbánya, és a Tordai hasadék volt.
A sóbányát nagyon élveztük, volt olyan része, ahol lehetett mini golfozni, felülni az óriáskerékre és lemenni a tóhoz. Mi Zéténnyel minigolfoztunk, nagyon élveztük. Ezután lementünk a tóhoz, körbesétáltuk és utána mentünk is tovább. Ez a nap is tetszett.
Harmadik nap volt a kedvencem. Felmentünk a Székelykőhöz egy 15 km-es túrára, ezután átsétáltunk Torockószentgyörgyre, ott fagyiztunk és felmentünk néhányan a várba, ezután mentünk vissza a szállásra. Utolsó napon 1 órával korábban keltünk, reggeliztünk és kipakoltuk a szobákat. Felszálltunka buszra és elindultunk Nagyenyedre, Gyulafehérvárra, Vajdahunyadra, Dévára és Aradra az emlékhelyre. Őszintén, ez a nap annyira nem tetszett, de örültem, hogy végre mehetünk haza. Későn este értünk haza és másnap iskola volt.
Nekem nagyon tetszett ez az egész, remélem valamikor lesz még hasonló.
(Juhász János)

















































2831 Tarján, Rákóczi út 13.    tel.: 06-30/013 24 47    e-mail: tarjaniskola@gmail.com

Héregi telephely


Vértestolnai telephely


Csengetési rend
1.óra: 7.55-8.40
2.óra: 8.50-9.35
3.óra: 9.45-10.30
4 óra: 10.40-11.25
5.óra: 11.35-12.20
6. óra: 12.40-13.25
7. óra: 13.30-14.15
8. óra: 14.20-15.05
9. óra: 15.10-15.55



Tarján


Staufenberg


Halle