Bolognai egyetem
A bolognai egyetem keletkezése
A középkori egyetemek második, jellemző típusát, Bolog-nában találjuk meg,' egészen- sajátságos szervezettel
és jogi stúdium túlnyomó uralmával. Felmerülhet az a kérdés, hogy a jogi tanulmány miért éppen olasz föl-dön fejlődött ki s öltött normatív alakot?
Bolognai egyetem belső udvara
A felelet önként kínálkozik, ha Olaszország szellemi életét egybevetjük az északi országok művelődési viszonyaival.
Míg az Alpokon túl minden műveltség és tudomány kizárólag az egyház kezében volt, addig Olaszországban a világi elem is
aránylag elég korán részt kért a szellemi életből. A lombardiai nemesség, például szívesen taníttatta fiait iskolában, ugyanakkor, amikor Németországban és Franciaországban az a felfogás járta, hogy a tudomány, de az írás és olvasás nem lovagembernek, hanem papnak való. Olaszország nemességének ez az eltérő magatartása már magában is kedvezett a világi jog érvényesülésének, mert alkalmat adott a trívium tárgyainak eltérő értékelésére és tanításuk sajátos differenciálására. Olasz földön a tanulmányok, talán egyenes összefüggésben a római hagyománnyal, sohasem szakadtak el teljesen a gyakorlati élettől, s azért ott nem annyira a dialektika s a vele kapcsolatos elvont elmeműveletek foglaltak el jelentős helyet az iskolában, mint inkább a grammatika és retorika, különösen az utóbbinak az a része, mely a polgári életben szükséges jogi okmányok szerkesztésére vonatkozott, vagyis a dictamen, a vele kapcsolatos jogi isme-retekkel. Szükségessé tette ezt az állandó közjegyzői intézmény is, melyet már a Karolingok honosítottak meg Olaszországban.
De Bolognának jogi egyetemmé alakulását az európai jogfejlődés is előmozdította.
A Karolingok monarchiája Közép-Európának egyetemes jogszabályokat adott, melyeknek egysége azonban csakhamar bomlásnak indult. Kezdetét vette a partikuláris (területi vagy rendi) jogrendszerek kifejlődése. Szükség volt tehát egy újabb európai jogra, mely se nem nemzeti, se nem rendi jog, hanem klasszikus jog. Ez csakis a római jog lehetett. Ez a jog olasz földön, nevezetesen az erős municipális hatáskörrel és kifejlett autonómiával rendelkező olasz városokban a római birodalom bu-kása után sem vesztette el soha teljesen a maga érvényét, fennmaradtak a keretek, az elnevezések, sőt a változott viszonyok követelte módosulásoknak dacára az elveknek egy része is. Mikor tehát Európa szerte a római jog uralmának hajnala bekövetkezett, az olasz iskoláknak nem kellett egyebet tenniük, mint az olasz földön soha teljesen nem szünetelt római jog hagyományaihoz fűzni a klasszikus jog tanítását. E folyamattal szemben azután az egyháznak is állást kellett foglalnia. A római jog legfontosabb fogalmainak felhasználásával megszületett a dekrétum, s mikor az egyház látta, hogy a római jog tanítása mindinkább kifejlődik, kénytelen a maga rendi jogát is általános jogrendszerré kialakítani. Bolognában mindkét jogot tanították, míg Párizsban a római jog tanítását betiltották, és a jogi karnak csakis kánonjogot szabad tanítania
Ezeken az általános okokon kívül, melyek egész Olaszországra vonatkoznak, Bolognának legelső jogi egyetemmé fejlődése főleg Irnerius nevéhez kapcsolódik, aki 1100 és 1130 közt volt Bolognában jogtanár. Az ő korától kezdve tanították a bolognai legista iskolában legelőször a Digestákat, melyek a római jog igazi szellemét tükrözte. Előtte az oktatás csak az Institúciókra (vagyis a bevezető tanulmányra) és a Codexre szorítkozott. Imeriussal kezdődött továbbá Bolognában és azután más olasz egyetemeken is az igazi, hamisítatlan, eredeti jogforrások feltárása és kritikai méltatása.
