Európai egyetemek
Az angol egyetemek
A XII. század második felében jött létre Oxfordban Anglia első egyeteme. Közvetlen ezután, a XIII. század elején alapították meg a cambridge-it. Az angol egyetemek, éppen úgy, mint Európa többi középkori egyetemei, az egyházi műveltség és a skolasztikus tudomány központjai voltak.
De egyes kutató elmék már a középkori angol egyetemek falai között is tehernek tartották a skolasztikus gondolkodás uralmát, azét a gondolkodásét, amely a tekintélyek előtti vak meghaj-láson s a tapasztalat és a gyakorlati tudás teljes megvetésén alapult. Ezek azután bírálat alá vették a skolasztikus filozófia és teológia egyes tételeit.
Oxford középkori épületei a Krisztus - templommal
Robert Grosseteste (Greathead kb. 1175-1253), az oxfordi egyetem tanára, majd lincolni püspök, Arisztotelész munkáihoz írt kommentárjaiban kétségbe vonta Arisztotelész több tételét, amelyeket a középkorban a skolasztikus egyházi dogmatika alapjaivá tettek. Grosseteste volt a középkori Anglia egyetemi tudományának egyik első képviselője, aki különös figyelemmel fordult a természettudományok felé. Teológiai könyvek mellett több matematikai munkát is írt, s ezekben nem szorítkozott az elismert egyházi tekintélyek tanulmányozására, hanem tételeit a tapasztalat és a megfigyelések adataival támasztotta alá.
Robert Grosseteste tanítványa és barátja volt a kiváló filozófus és természettudós, Roger Bacon (kb. 1214-1294,), az oxfordi egyetem magistere, a középkor egyik legmerészebb gondolkodója. Bacon azt állította, hogy az igazi tudomány alapjává a tapasztalatot és a matematikát kell tenni. Matematikán abban az időben nemcsak a mai értelemben vett matematikát, hanem a fizikát és más természettudományi ágakat is értettek. Az ismeret általa megvizsgált három forrása, a tekintély, az ész és a tapasztalat közül az elsőt teljes egészében elvetette, mert véleménye szerint a tekintély az ész nélkül nem kielégítő.
Az ész viszont csak akkor tudja megkülönböztetni az igazai a nem igaz dologtól, ha bizonyítékai a tapasztalaton nyugszanak. tudja tehát tapasztalat szükséges minden tudomány megállapításainak igazolásához és bizonyításához.
Cambridge-i Egyetem
Bacon a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazására törekedett. Úgy vélte, hogy a tudomány célja a természet titkainak a felderítése s az ember természet feletti uralmának növelése. A természettudományok hasznot hoznak az embernek, s Bacon ezzel indokolta művelésük szükségességét. Munkáiban sok olyan megállapítás van, amelyek korának alkímiájából és asztrológiájából származnak, ám megtaláljuk mellettük az igazi tudományos ismeretek elemeit is. Sok olyan bátor gondolatot vetett fel, amelyeket a gyakorlatban jóval később fedeztek fel és valósítottak mez. Bacon különösen behatóan tanulmányozta az optikát. Számos optikai jelenség tanulmányozása alapján megjósolta a szemüveg, a nagyítóüveg, a teleszkóp és a mikroszkóp felfedezését. Olyan gépről álmodozott, amely a hajót evezősök nélkül mozgásba hozza, oly kocsiról beszélt, amely, vonóerő nélkül nagy sebességgel halad, s említést tett már az ember által irányított repülőgépekről is. Kémiai kísérletei közben
Bacon Európában elsőnek állította össze a puskapor készítésének receptjét.
Nézeteiért amelyek élesen elütöttek az akkor uralkodó skolasztikától és az egyházi világ-szemlélettől -, valamint a papság romlott erkölcseinek bírálatáért Bacont egész életében üldözte az egyház. Oxfordból Párizsba küldték egyházi felügyelet alatt, s mágiával vádolták. Eltiltották előadásait és tudományos kutatásait. Tizennégy éven keresztül börtönben ült, s megtört öregként távozott onnan, megfosztva minden létfenntartási lehetőségtől.