Európai egyetemek
Ferrarai egyetem
Ebben a városban a XIII. században már működött a Domonkos-rend főiskolája, de csak 1391-ben sikerült pápai jóváhagyással megnyitni az egyetemet, amely szinte teljesen az ismeretlenség homályában fejlődött a neves humanista filológus, retorikaprofesszor, Guaring da Verona tevékenységének idejéig. Guarino - neve ismerősen cseng, hiszen a magyar humanizmus európai hírű költője, Janus Pannonius is tanítványa volt - 1442-ben tartotta meg egyetemi beköszöntő beszédét, és működése alatt az egyetem virágkorát élte. A humanista kortársak egybe-hangzó vallomásai szerint egyike volt kora kiemelkedő peda-gógusainak, aki tanulnivágyók százait gyűjtötte maga köré, amint arról Janus Pannonius költeménye is tanúskodik: "Mert, hogy meghallgasson téged, a föld valamennyi sarkáról jön a nép; már nemcsak Itália bámul, ... Hozzád jő átszelve a tengert érted, a dalmát, hozzád Kréta, Rhodos, meg Cyprus messzi lakója: Otthoni mestereik lekicsinylek a francia ifjak, nem hederít a kedélyes nyelvű Bécsre a német, árad Gibraltár mellől a spanyol fiatalság, itt van a zord Észak lengyelje s a messzi világok
koborlója, az angol. És magam is ..."
E költemény túlzásoktól nem mentes, de tény, hogy elsősorban ennek a nagy tudós-nevelőnek köszönhette Ferrara azt, hogy egyetemét 1474 körül a leglátogatottabbak között emlegették Itáliában, és négy fakultásán már 51 tanár vezetésével folyt az oktatómunka. De lett légyen bármilyen nagy is a Guarinóval ékeskedő egyetem hírneve, a régi, tekintélyes bolognai és páduai főiskolákéval nem vetekedhetett. Hogy miért? A válasz abban a szemléletbeli átalakulásban rejlik, amelynek következtében a tanulás a XIV. századtól kezdve mindenekelőtt a megélhetés, a társadalmi felemelkedés eszközévé, vált, miközben a tudományok művelése a háttérbe szorult.
Az egyetemi pecsétnyomó Prágából
Ez a társadalmi igényekkel szá-moló szemléletbeli átalakulás magyarázza azt, hogy sok ha11gató, különösen az Alpokon túliak, néhány szemeszteren át a ferrarai egyetemre járt, Guarino kurzusaira, de végtére szívesebben tette föl tanulmányaira a doktorátus babérkoszorú-ját ősibb és éppen ezért jobban csengő nevű egyetemeken, különösen a bolognaira és a padovaira. Ez a szemlélet a nagy-számú itáliai egyetem közül többnek a hanyatlását idézte elő. Európa más vidékein viszont, ahol mind az ideig egyetem nem alakult, az említett szemléletbeli átalakulás serkentőleg hatott, s az első közép- és kelet-európai főiskolák létrejöttét eredményezte.
A Padovai Egyetem híres középkori erkélye